Àdéhùn náà parí ní aago mẹ́rin ọ̀sán, yàrá náà sì hó. Ẹnì kan pàṣẹ fún ọtí àjọyọ̀, ẹnì kan sọ ọ̀rọ̀ tí orúkọ rẹ̀ wà nínú rẹ̀, ó sì dúró ní etí rẹ̀ tí ọkàn rẹ̀ balẹ̀ pátápátá. Kì í ṣe pé ó kú lára. Kì í sì ṣe pé inú rẹ̀ bà jẹ́. Ó kàn wà ní ìbalẹ̀. Lẹ́yìn ìbalẹ̀ náà, ó ti ń ronú ní ìdajì nípa èyí tí ó tẹ̀ lé e, èyí tí ó tóbi jù, ẹ̀yà èyí tí ó ní òdo mìíràn ní ìparí.
Lẹ́yìn náà ìdààmú kékeré kan dé. Ǹjẹ́ kò yẹ kí èyí máa dùn ju bẹ́ẹ̀ lọ?
Wá ìbéèrè yẹn, ìdáhùn méjì ni ìwọ yóò rí, tí àwọn méjèèjì kò sì tọ̀nà fún ọ. Àkọ́kọ́ sọ pé ìmọ̀lára tí kò ru sókè fi hàn pé ète náà ṣófo, àti pé o yẹ kí o fẹ́ ohun tí ó kéré. Èkejì sọ pé o nílò ète tí ó tóbi jù lójú ẹsẹ̀, èyí tí ó jẹ́ ìjayà kan náà nínú aṣọ tí ó dára jù. Ìtumọ̀ kẹta wà, fún ẹni tí ó sì ti ń ṣẹ́gun fún ìgbà pípẹ́, ó fẹ́rẹ̀ẹ́ jẹ́ pé òun ni ó tọ̀nà nígbà gbogbo. Ìbalẹ̀ ọkàn ni bí dídé ṣe máa ń rí lára ẹni tí ó ti mọ̀ ọ́n ṣe.
Kí ni ó ṣe tí n kò fi ní ìmọ̀lára kankan lẹ́yìn tí mo dé ète ńlá kan?
Nítorí pé ìfojúsọ́nà àti dídé ń ṣiṣẹ́ ní ètò ọ̀tọ̀ọ̀tọ̀, tirẹ sì ń bá àyíká mu kíákíá. Ọ̀pọ̀ agbára náà wà nínú ìlépa, ìbámu tí ó ń mú kí ìparí náà dà bí ẹni tí kò ní ìmọ̀lára sì jẹ́ ìlànà kan náà tí ó jẹ́ kí o lè máa gbé ète rẹ ga láti ìbẹ̀rẹ̀.
Èyí ti pẹ́, a sì ti kọ ọ́ sílẹ̀ dáadáa. Ìwádìí Brickman, Coates àti Janoff-Bulman lórí àwọn tí wọ́n jẹ tíkẹ́ẹ̀tì rí i pé inú àwọn tí wọ́n jẹ ẹ́ kò dùn ju àwọn tí a fi wéra wọn lọ, àti pé, ó ṣe àgbàyanu, wọ́n ń rí ìdùnnú kékeré nínú àwọn nǹkan lásán lẹ́yìn náà. Diener, Lucas àti Scollon lẹ́yìn náà tún àwòrán náà ṣe ní ọ̀nà tí ó wúlò jù: ìbámu jẹ́ òtítọ́ ṣùgbọ́n kì í ṣe pátápátá, ipò ìpìlẹ̀ kì í ṣe àárín gbùngbùn, wọ́n sì lè yí padà lábẹ́ àwọn ipò kan. Bí a bá túmọ̀ rẹ̀ sí ọ̀sán ọjọ́ Ọjọ́bọ̀ rẹ, ó túmọ̀ sí pé àìní ìmọ̀lára náà jẹ́ àmì ètò tí a wọ̀n dáadáa dípò ẹ̀rí pé àṣeyọrí náà jẹ́ èké.
Ó tọ́ láti dárúkọ èrè rẹ̀ tààràtà, nítorí kò sí ẹni tí ó ń ṣe bẹ́ẹ̀. Ìbámu ni ìdí tí ọdún líle tí o là já fi kàn jẹ́ ipò iṣẹ́ rẹ lásán báyìí. Ìlànà kan náà tí ó mú kí àṣeyọrí yìí dà bí ohun lásán ni ó sọ ète tí kò ṣeéṣe ní ọdún tí ó kọjá di ìpìlẹ̀ ọdún yìí. O kò pàdánù agbára láti ní ìmọ̀lára. O gbé ilẹ̀ náà ga ni.
Ǹjẹ́ àìní ìmọ̀lára náà túmọ̀ sí pé mo yan ète tí kò tọ́?
Ní ọ̀pọ̀ ìgbà, bẹ́ẹ̀ kọ́, ọ̀nà tí ó ṣe kedere sì wà láti mọ̀. Ète tí kò tọ́ máa ń dà bí ìtura pé ó ti parí nígbẹ̀yìn. Ète tí ó tọ́ tí o kàn ti bá mu máa ń dà bí ìbalẹ̀ ọkàn pẹ̀lú ohun tí ó tẹ̀ lé e tí ó ti ń hù jáde ní ìdákẹ́jẹ́ẹ́ lẹ́yìn rẹ̀.
Àṣìṣe tí ó wà nínú ọ̀pọ̀ ọ̀rọ̀ nípa èyí ni wíwo ìhó ayọ̀ bí ẹ̀san. Kì í ṣe bẹ́ẹ̀ rí. Ẹ̀san ni ohun tí àṣeyọrí náà rà ní ti gidi, ìyẹn sì jẹ́ àkọsílẹ̀ tí o lè kà dípò ìmọ̀lára tí o gbọ́dọ̀ túmọ̀. Fi ìṣẹ́jú mẹ́wàá kọ ọ́ sílẹ̀. Àwọn àṣàyàn wo ni o ní báyìí tí o kò ní ní oṣù Kìíní. Ẹ̀ẹ̀nì wo ni ó ń dá ìpè rẹ padà báyìí. Kí ni o lè kọ̀ báyìí tí o kò lè kọ̀ tẹ́lẹ̀. Àkọsílẹ̀ yẹn ni ìwé ẹ̀rí ìsanwó náà, ó sì fẹ́rẹ̀ẹ́ jẹ́ pé ó máa ń wúni lórí ju bí ọ̀sán ọjọ́ náà ṣe rí lára lọ.
Ìdí kan síi wà tí àwọn àṣeyọrí ńlá fi ń balẹ̀, ó sì jẹ́ ti ara. Àwọn tí wọ́n ń ru ìdààmú dáadáa sábà máa ń kọ́ agbára yẹn níbì kan, fún ọ̀pọ̀ àwọn tí wọ́n ń ṣiṣẹ́ púpọ̀, wọ́n kọ́ ọ lábẹ́ irin ìdárayá tàbí lórí ìrìn ìsáré ní àdúgbò, kì í ṣe nínú ìwé ìkọsílẹ̀. Ìwádìí The Lancet Psychiatry lórí ju mílíọ̀nù kan àgbàlagbà ní Amẹ́ríkà rí i pé àwọn tí wọ́n ń ṣe eré ìdárayá ròyìn ọjọ́ tí ìlera ọpọlọ wọn kò dára tí ó kéré gan-an ju àwọn tí kò ṣe é lọ, ìsopọ̀ náà sì lágbára jùlọ ní nǹkan bí ìgbà mẹ́ta sí márùn-ún ní ọ̀sẹ̀ kan. Ara ni ohun èlò tí ọdún mẹ́wàá tí ó ń bọ̀ yóò gùn lé, ìdí nìyí tí ìdálẹ́kọ̀ọ́ ara fi bá ìjíròrò nípa èròǹgbà mu, kì í ṣe ìjíròrò nípa ìlera nìkan.
Báwo ni màá ṣe mọ ìyàtọ̀ láàrin ìbalẹ̀ àti àárẹ̀?
Ṣe ìdánwò kan ní oṣù yìí: fi ara rẹ lọ̀ láti dúró tì ẹlòmíràn ní ọjọ́ ńlá wọn. Bí èrò náà bá fún ọ ní agbára, o ti dé. Bí èrò náà bá wúwo jù fún ọ, àárẹ̀ ni ó mú ọ, àárẹ̀ sì jẹ́ ìṣòro mìíràn tí ó ní àtúnṣe mìíràn.
Èyí ni ìdánwò tí ó ṣe kedere jùlọ nínú àpilẹ̀kọ yìí nítorí kò béèrè kí o túmọ̀ ìmọ̀lára ara rẹ, èyí tí o kò gbọ́n nínú rẹ̀ lọ́wọ́lọ́wọ́. Yan ẹni tí ó ní ìgbékalẹ̀ kan, ìfọ̀rọ̀wánilẹ́nuwò iṣẹ́, ìdíje àkọ́kọ́, tàbí ìjíròrò líle kan tí a ti ṣètò. Fi ara rẹ lọ̀ láti darí ìdánrawò wọn, láti gba ìpè wọn ní alẹ́ ọjọ́ tí ó ṣáájú, tàbí láti jókòó nínú yàrá náà. Lẹ́yìn náà kíyèsí ohun tí ó ṣẹlẹ̀ ní àyà rẹ nígbà tí wọ́n bá gbà.
Ó ń ṣiṣẹ́ bí ìdánwò nítorí pé ríran ẹnì kan lọ́wọ́ láti múra ń fi àfiyèsí rẹ sí òde ètò ara rẹ ní àkókò gan-an tí ìfojúsùn ara-ẹni ti wọ́n jù. Ó tún jẹ́ ìdánrawò tí ó rọrùn jùlọ tí ó wà fún ọjọ́ ńlá tirẹ tí ń bọ̀. Ìwọ yóò gbọ́ ara rẹ tí o ń sọ ohun tí ìwọ nílò láti gbọ́ fún wọn, èyí sì ni ohun tí o ti dẹ́kun ṣíṣe ní ọ̀pọ̀ ìgbà.
Bí ìdáhùn bá padà pé ó wúwo jù, kà á sí ìsọfúnni dípò àbùkù. Àárẹ̀ lẹ́yìn ìtẹ̀síwájú gígùn jẹ́ ohun lásán, ó sì ń dáhùn sí àwọn nǹkan lásán: oorun, ọ̀sẹ̀ kan tí kò sí nǹkan tí a ṣètò fún aago méje òwúrọ̀, àti ìṣípòpadà ara tí kì í ṣe ìdíje pẹ̀lú.
Ìdí kejì wà láti ṣe ìdánwò náà pàápàá nígbà tí o bá ti mọ ìdáhùn. Dídúró tì ẹnì kan ní ọjọ́ ńlá wọn ni ọ̀nà kan ṣoṣo tí a lè lo àṣeyọrí tí kò sí ẹni tí ó lè gbà á kúrò lọ́wọ́ rẹ lẹ́yìn náà. A ń tún àdéhùn jiyàn, a ń tún àwọn ipò ṣàtúnṣe, ẹni tí o sì fi ọkàn balẹ̀ ní aago méje òwúrọ̀ ṣáájú ìgbékalẹ̀ ńlá àkọ́kọ́ wọn yóò rántí rẹ̀ ní ọdún mẹ́wàá. Ìyẹn kì í ṣe ẹ̀kọ́ ìwà rere nípa ọ̀làwọ́. Ó jẹ́ àkíyèsí nípa ẹ̀yà wo nínú ọdún tí ó dára ni ó máa ń pẹ́.
Báwo ni màá ṣe yan ọ̀nà tí ó tẹ̀ lé e láìsí ìdàrúdàpọ̀ ọkàn?
Dúró fún ọ̀sẹ̀ méjì, kí o sì yàn ní kíkọ sílẹ̀ ní àárọ̀ lásán kan. Ète tí a yàn ní wákàtí mejìdìnláàádọ́ta lẹ́yìn àṣeyọrí jẹ́ ète tí àṣeyọrí náà yàn, ète tí a sì yàn ní ọjọ́ Ìṣẹ́gun lásán jẹ́ ète tí ìwọ yàn.
Nígbà tí o bá jókòó, dá ìbéèrè mẹ́ta lóhùn ní ètò yìí. Kí ni àṣeyọrí tí ó kọjá rà ní ti gidi, láti inú ìwé ẹ̀rí tí o ti kọ. Kí ni ìwọ yóò fi ṣe bí kò bá sí ẹni tí yóò pàtẹ́wọ́. Ta ni ó sì wà nínú èyí tí ó tẹ̀ lé e, ní orúkọ.
Ìbéèrè ìkẹyìn yẹn kì í ṣe ohun ọ̀ṣọ́. Ète tí ó ní ẹlòmíràn nínú rẹ̀ ń la oṣù tí ìtara rẹ kò là já, ìdí nìyí tí kíkọ́ ẹnì kan lọ́nà nínú ọdún wọn fi jẹ́ ìdáhùn tòótọ́ sí ohun tí ó tẹ̀ lé e dípò ẹ̀bùn ìtunú. A gba ohun tí ó tóbi jù níbí, ohun tí ó tóbi jù sì sábà máa ń tọ̀nà. Òfin kan ṣoṣo ni pé a gbọ́dọ̀ yan ohun tí ó tóbi jù láti ibi ìbalẹ̀ ọkàn dípò láti inú ìbẹ̀rù pé àṣeyọrí tí ó kọjá kò kà.
Ó rọrùn láti yan ọ̀nà, ó sì rọrùn láti gbàgbé rẹ̀ ní ọjọ́ Ọjọ́bọ̀, torí náà kọ ọ̀nà náà sílẹ̀ síbì kan tí o lè fi ọwọ́ kàn, kí o sì fi ọjọ́ kan sí i.
Ìbalẹ̀ ọkàn ni ohun èlò náà, kì í ṣe ẹ̀bùn ìtunú
Olùdásílẹ̀ KEEP CALM, Kaʻohele Carlos, ń sọ ìtàn ara rẹ̀ ní ètò pàtó kan, ètò náà sì ni kókó ọ̀rọ̀ náà. Ó ṣiṣẹ́ kára ní gbogbo ìgbà ayé rẹ̀ fún ohun tí ó fẹ́. Ó rí ọ̀nà láti tọ́jú ìtutù ọkàn rẹ̀ nínú rẹ̀, ìdálẹ́kọ̀ọ́ ara sì jẹ́ ọ̀kan nínú àwọn ọ̀nà tí ó fi ru ìdààmú kíkọ́ iṣẹ́ rẹ̀. Ó dé ibi tí ó ń lọ, ó sì ń bá a lọ lẹ́yìn náà. Ìtura kì í ṣe ohun tí ó tẹ́ ẹ lọ́rùn nígbà tí èròǹgbà rẹ̀ tán. Ó jẹ́ ohun èlò tí ó mú kí ogún ọdún èròǹgbà ṣeéṣe.
Torí náà mú ọ̀sán tí ó balẹ̀ náà bí àmì rere. Ó túmọ̀ sí pé ètò tí ó mú ọ dé ibí ń ṣiṣẹ́, pé o ti bá ipò kan mu tí ó jẹ́ èyí tí kò ṣeéṣe tẹ́lẹ̀, àti pé o wà ní ipò tí o lè fi mọ̀ọ́mọ̀ yan ète tí ó tẹ̀ lé e dípò kí o kàn di ọ̀kan mú. Lọ sí ohun tí ó tóbi jù bí ó bá tọ̀nà. Ìwọ yóò kàn ṣe é pẹ̀lú ọwọ́ tí ó dúró ṣinṣin, èyí sì ni ọ̀nà kan ṣoṣo tí ẹnikẹ́ni fi ń ṣe èyí fún ọdún mẹ́wàá mìíràn.
Àwọn orísun
- Journal of Personality and Social Psychology, Lottery winners and accident victims: is happiness relative?
- American Psychologist, Beyond the hedonic treadmill: revising the adaptation theory of well-being
- The Lancet Psychiatry, Association between physical exercise and mental health in 1.2 million individuals in the USA between 2011 and 2015: a cross-sectional study