O gbé iye kan kalẹ̀ ní ọdún méjì sẹ́yìn, oṣù tó kọjá ni o sì dé ibẹ̀. Ó rí bí o ṣe retí fún nǹkan bí ọjọ́ kan, lẹ́yìn náà ọjọ́ náà parí, ní ọjọ́ Ẹtì o ti sọ iye tí ó tóbi ju bẹ́ẹ̀ lọ sí ẹnìkan létí. Kò sí ohun tí ó bàjẹ́ nínú rẹ. Ohun tí àfojúsùn máa ń ṣe nìyẹn nígbà tí ìṣísẹ̀ ló ṣàlàyé rẹ̀ dípò ilà kan, ó sì ń ṣẹlẹ̀ sí àwọn ènìyàn tí ó lágbára ju gbogbo ẹlòmíì lọ, nítorí àwọn ni wọ́n ń fò ọ̀pá náà kọjá léraléra.
Àtúnṣe kan wà, kò sì fani lọ́kàn mọ́ra rárá. O pinnu ohun tí ó tó fún ọ ṣáájú, ní kíkọ sílẹ̀, nígbà tí kò tí ì sí ohunkóhun lórí ìjà tí ìpinnu náà sì rọ̀. Kì í ṣe kí o lè fẹ́ díẹ̀. Ṣùgbọ́n kí ohun tí o fẹ́ lè ní etí, àti kí o lè mọ̀ ní ọjọ́ Ìṣẹ́gun lásán bóyá o ń jẹ́gun.
Kí ló dé tí ilà ìparí fi ń ṣí kúrò?
Nítorí pé ohun tí o ń retí ń gòkè pẹ̀lú ohun tí o ń rí gbà, wọ́n sì ń gòkè kíákíá ju bí o ṣe ń kíyèsí lọ. Àwọn olùwádìí ti ń díwọ̀n èyí láti ọdún 1978, nígbà tí Brickman, Coates àti Janoff-Bulman fi àwọn tí wọ́n jẹ tẹ́tẹ́ ńlá wé àwọn tí kò jẹ nǹkan kan, wọ́n sì rí i pé inú àwọn tí wọ́n jẹ tẹ́tẹ́ kò dùn ju ti àwùjọ kejì lọ, wọn kò sì rí ìgbádùn púpọ̀ nínú àwọn nǹkan ojoojúmọ́ lásán.
Ìwádìí tí ó tẹ̀lé e mú àwòrán náà mọ́ dípò kí ó kàn sọ ọ́ padà. Diener, Lucas àti Scollon ṣàyẹ̀wò gbogbo ìwádìí lórí bí ọkàn ṣe ń bá ipò tuntun mu, wọ́n sì rí i pé àwọn ènìyàn kì í kàn padà sí ipò àárín kan náà lẹ́yìn gbogbo nǹkan: ipò ìṣàkóso ọkàn yàtọ̀ láàárín ènìyàn kan sí òmíràn, ó yàtọ̀ ní apá ọ̀tọ̀ọ̀tọ̀ nínú ìgbésí ayé kan náà, ó sì lè yí padà ní ipò kan. Nítorí náà èyí kì í ṣe òfin pé ohunkóhun tí o bá ṣàṣeyọrí kò ní kà. Ó jẹ́ ìwádìí tí ó dín kù tí ó sì wúlò jù. Ìtẹ́lọ́rùn tí ó ń wá láti inú kíkọlù iye pàtó kan máa ń pòórá kíákíá ju agbára tí a ná láti dé ibẹ̀ lọ, ọkàn sì máa ń tún ara rẹ̀ tò ní ìdákẹ́jẹ́ẹ́ sí ipò tuntun tí ó ti di àṣà.
Abájáde rẹ̀ tí ó ṣe pàtàkì ni èyí tí ń gba ọdún lọ́wọ́ ènìyàn. Bí ohun tí ó tó bá jẹ́ ohunkóhun tí ó tẹ̀lé e nígbà gbogbo, nígbà náà ohun tí ó tó wà níbi tí ìwọ kò sí, o sì lè lo ogún ọdún nínú iṣẹ́ láìdé ibikíbi. Sísọ ilà náà ṣáájú kò mú kí o kéré ní ìfẹ́ ìgbéga ju ẹni tí ó kọ̀ láti sọ ọ́ lọ. Ó mú kí o jẹ́ ẹni tí yóò lè mọ̀ nígbà tí ó jẹ́gun.
Báwo ni ilà “ó tó” ṣe rí lórí bébà?
Gbólóhùn kan, ní ọwọ́ kíkọ tìrẹ, tí ó sọ iye náà, orúkọ ipò náà, tàbí ipò náà tí nǹkan yìí bá ti parí. Lẹ́yìn náà ọjọ́ kan tí o gbà láàyè fún ara rẹ láti tún wò ó.
Àwọn ọ̀nà mẹ́ta ló bo ó fẹ́rẹ̀ẹ́ tán:
- Iye kan. Owó tí ó ń wọlé, owó oṣù, ìfowópamọ́, àwọn tí ń tẹ̀lé ọ. Ó gbọ́dọ̀ pàtó tó bẹ́ẹ̀ tí àjèjì kan á fi lè sọ fún ọ bóyá o dé ibẹ̀.
- Orúkọ ipò tàbí ìjókòó kan. Iṣẹ́ náà, ìdánimọ̀ náà, ìjókòó nínú yàrá náà. Kọ ọ̀rọ̀ gan-an, kì í ṣe ìmọ̀lára tí o retí pé ọ̀rọ̀ náà á mú wá.
- Ipò kan. Èyí ni èyí tí ọ̀pọ̀ ènìyàn ń fò kọjá, ó sì sábà jẹ́ ìdáhùn òtítọ́. Ó tó nígbà tí iṣẹ́ náà bá lè lọ fún ọ̀sẹ̀ kan láìsí mi. Ó tó nígbà tí mo bá lè fi ọjọ́ Ẹtì sílẹ̀. Ó tó nígbà tí iṣẹ́ tí mo ń ṣe lójoojúmọ́ bá jẹ́ iṣẹ́ tí mo mọ̀ jù.
Lẹ́yìn náà kọ owó mẹ́ta tí ìfẹ́ yìí kò gbọ́dọ̀ ná ọ, kí o sì jẹ́ kí ọ̀kan nínú wọn jẹ́ ti ara: oorun, tàbí eré ìdárayá. Àwọn méjì yẹn ni ohun àkọ́kọ́ tí ẹni tí ó ní ìfẹ́ ìgbéga máa ń ná, wọ́n sì jẹ́ méjì tí kò lè fara dà pàdánù rẹ̀ rárá.
Kíkọ ọ́ sílẹ̀ yí ànfàní rẹ padà, èyí sì jẹ́ ohun tí a díwọ̀n, kì í ṣe ọ̀rọ̀ ìṣírí lásán. Ìwádìí ńlá kan lórí ìfiwéra ọkàn pẹ̀lú ètò ìṣe, tí ó bo ìwádìí mọ́kànlélógún àti ẹgbẹ̀rún mẹ́rìndínlógún ènìyàn, rí ipa kékeré sí àárín lórí ṣíṣàṣeyọrí àfojúsùn látinú kíkàn sọ àbájáde náà àti kíkọ ètò pàtó sílẹ̀. Ipa kékeré máa ń pọ̀ sí i ní ọdún mẹ́wàá.
Ǹjẹ́ sísọ iye kan á dí mi lọ́wọ́ láti ṣe púpọ̀?
Bẹ́ẹ̀ kọ́, ó sì tọ́ láti dá àtakò yìí lóhùn tààrà, nítorí ìdí nìyí tí ọ̀pọ̀ ènìyàn kò fi ń kọ ilà náà rí. Ilà “ó tó” kì í ṣe òrùlé lórí ìfẹ́ ìgbéga. Ó jẹ́ ìtumọ̀ ìjẹ́gun, ìtumọ̀ kò sì dí ohunkóhun lọ́wọ́. Ó ń sọ eré tí o ń ṣe fún ọ kí o lè ṣe é dáadáa.
Nǹkan méjì ló ń ṣẹlẹ̀ tí ilà náà bá ti wà. Àkọ́kọ́ ni pé o dáwọ́ owó orí ìfòyà dúró. Ẹni tí kò mọ̀ bí ìjẹ́gun ṣe rí máa ń ka gbogbo oṣù mẹ́ta sí ẹ̀rí lórí iye ara rẹ̀, ipò yẹn gan-an sì ni ènìyàn máa ń gba ìdúnàádúrà búburú, gba ẹnìkan síṣẹ́ ní kánjúkánjú, tí wọ́n sì ń fi ọ̀rọ̀ ẹnu gba nǹkan lórí ìpè. Èkejì ni pé sísọ pé bẹ́ẹ̀ kọ́ máa ń yá, nítorí a ti lè fi ìbéèrè kan wé nǹkan pàtó báyìí. Ọ̀pọ̀ ohun tí ń dí ẹni tí ó ní ìfẹ́ ìgbéga lọ́wọ́ kì í ṣe àìṣiṣẹ́. Àwọn ogún àdéhùn tí a kò fi wé àfojúsùn náà rí ni.
O gba láàyè láti ní ilà ju ọ̀kan lọ, ní ọ̀wọ̀ọ̀wọ́. Kọlù èyí, gba ọ̀sẹ̀ náà, lẹ́yìn náà kọ èyí tí ó tẹ̀lé e ní mọ̀ọ́mọ̀ dípò kí o rẹ̀wẹ̀sì wọ inú rẹ̀. Ìyàtọ̀ láàárín ọdún mẹ́wàá iṣẹ́ tí ń pọ̀ sí i àti ọdún mẹ́wàá tí a fi ń bẹ̀rẹ̀ láti orí iye tí ó tóbi sí i nìyẹn.
Kí ni gbogbo ohun tí ó kọjá ilà náà fún?
Ó jẹ́ fún ẹlòmíràn, tí a pinnu ní ìjókòó kan náà àti ní ọwọ́ kíkọ kan náà. Ìṣẹ́jú tí o bá sọ ibi tí nǹkan yìí ti parí, o ti tún sọ ibi tí gbogbo ohun tí ó tẹ̀lé e ti di àṣẹ́kù, àṣẹ́kù tí kò ní ibi tí ó ń lọ sì máa ń di ipò àṣà tuntun ní ìdákẹ́jẹ́ẹ́, èyí tí ó ń tún àfojúsùn ṣí kúrò, tí ó sì dá ọ padà sí ibi tí o ti bẹ̀rẹ̀.
Nítorí náà kọ orúkọ kejì sí ojú ìwé kan náà. Kì í ṣe ètò ìrànlọ́wọ́ tàbí ìdá ọgọ́rùn-ún kan. Ènìyàn kan, pẹ̀lú ohun pàtó kan tí wàá ṣe fún wọn ní ọ̀nà lọ sí ilà tìrẹ. Sọ orúkọ wọn nínú yàrá tí wọn kò sí. Ṣe ìfáàra tí o bá lè fi pamọ́. Fún wọn ní wákàtí kan nínú ohun tí wọ́n ń san owó fún ọ lórí rẹ̀ dípò wákàtí kan ìrànlọ́wọ́ lásán.
Olùdásílẹ̀ KEEP CALM ṣàpèjúwe fífi nǹkan padà fún ẹlòmíràn gẹ́gẹ́ bí ọ̀kan lára àwọn ohun èlò iṣẹ́ náà dípò èrè ìparí. Nínú ìtàn tirẹ̀, ó sapá ní gbogbo ayé rẹ̀, ó rí ọ̀nà láti tù ú nínú láàárín rẹ̀, ó sì dé ibi tí ó ń lọ, ní gbogbo ọ̀nà lọ sókè ni ó ń wá ànfàní láti kọ́ni, láti gbani nímọ̀ràn, láti gbé ni sókè, láti yìn ni àti láti ṣàtìlẹ́yìn fún àwọn ènìyàn tí ó wà ní àyíká rẹ̀. Ó sọ pé ohun tí ó padà wá sí ọ̀dọ̀ rẹ̀ pọ̀ ní ìlọ́po mẹ́wàá ohun tí ó fi sínú rẹ̀. Ìyẹn ni ìtàn ogún ọdún tirẹ̀, tí a fi lélẹ̀ gẹ́gẹ́ bí ẹ̀rí kì í ṣe òfin tí o gbọ́dọ̀ retí pé yóò rí bẹ́ẹ̀ fún ọ. Ìdí tí ó fi yẹ kí ó wà ní ojú ìwé kan náà pẹ̀lú iye rẹ jẹ́ ti ìṣe: àfojúsùn tí ẹlòmíràn wà nínú rẹ̀ máa ń wà láàyè ní ọdún tí àfojúsùn ti ara ẹni nìkan kì í yege.
Ìgbà wo ni ó tọ́ láti ṣí ilà náà?
Ní ọjọ́ tí o kọ sílẹ̀, kì í ṣe ní ọ̀sán tí ó bá wù ọ́. Iṣẹ́ ọjọ́ àyẹ̀wò gan-an nìyẹn. Ó mú kí ṣíṣí ilà náà di ìpinnu dípò ìrẹ̀wẹ̀sì, ìpinnu sì ń fi àkọsílẹ̀ sílẹ̀.
Nígbà tí ọjọ́ náà bá dé, bi ìbéèrè mẹ́ta ní ọ̀wọ̀ọ̀wọ́. Ǹjẹ́ ìdí tí ó wà lábẹ́ àfojúsùn yìí ti yí padà, àbí iye nìkan ló yí padà? Ǹjẹ́ wàá ṣì fẹ́ ilà tuntun náà bí kò sí ẹni tí yóò gbọ́ pé o dé ibẹ̀? Kí sì ni oṣù méjìlá tí ó kọjá ná ọ ní ti owó mẹ́ta tí o sọ pé o kò ní san? Bí ìdí náà bá dúró, bí o kò sì san owó náà, ṣíṣí ilà náà jẹ́ ìpinnu tí ó tọ́, wàá sì kọ èyí tuntun sílẹ̀ bí o ṣe kọ àkọ́kọ́.
Kíkọ ọ́ sílẹ̀ ń dáàbò bò ọ́ ní ọ̀nà kejì náà. Sheldon àti Elliot, tí wọ́n tọ́ àwọn ènìyàn lẹ́yìn nínú ìwádìí gígùn mẹ́ta, rí i pé àwọn àfojúsùn tí ó bá ìfẹ́ àti ìlànà ẹni mu ni ó ń gba akitiyan gígùn jù, ó ṣeé ṣe kí a ṣàṣeyọrí wọn jù, wọ́n sì ń mú èrè jù wá nígbà tí a bá ṣàṣeyọrí wọn. Ilà tí o ń yẹ̀ wò ní ọjọ́ kan jẹ́ ilà tí o lè kíyèsí pé o ti dáwọ́ gbígbàgbọ́ nínú rẹ̀ dúró, ní ìgbà àkọ́kọ́ tí ó ṣeé ṣe dípò ọdún mẹ́rin lẹ́yìn ìgbà.
A ń pinnu ohun tí ó tó nígbà tí ebi ṣì ń pa ọ
Kò sí èyí tí ó jẹ́ kẹ́rẹ́gbẹ̀. Ìdí tí a fi ń sọ ilà náà ní kùtùkùtù ni pé kí o lè lọ sí nǹkan náà láìdúró ní gbogbo oṣù díẹ̀ láti ronú bóyá nǹkan náà tọ́ sí lílọ, ìbéèrè yẹn sì gbówó lórí ju iṣẹ́ náà fúnra rẹ̀ lọ.
Ṣe é láàárín wákàtí kan tí ń bọ̀, lórí bébà: gbólóhùn náà, iye tàbí ipò náà, owó mẹ́ta náà, orúkọ ẹni tí o ń rù, àti ọjọ́ náà. Ìṣẹ́jú mẹ́wàá. Lẹ́yìn náà padà sí iṣẹ́. Ní ọdún méjì o ti lè kọlù ú, tí wàá sì ní ìmọ̀lára rẹ̀ dáadáa, tàbí wàá ti yí i padà ní ọjọ́ tí ìwọ fúnra rẹ yàn, èyí tí kì í ṣe fífi iṣẹ́ sílẹ̀.
Ìdí tí o fi gbọ́dọ̀ pàtó báyìí ni pé o gbèrò láti máa ṣe èyí fún ìgbà pípẹ́. Ẹni tí ó mọ̀ bí ìjẹ́gun ṣe rí lè tì ú gidigidi, nítorí wọ́n ń tì í sí nǹkan tí ó ní etí dípò sí ojú ọ̀run tí kò ní ìparí.
Àwọn orísun
- Journal of Personality and Social Psychology, Lottery winners and accident victims: is happiness relative?
- American Psychologist, Beyond the hedonic treadmill: revising the adaptation theory of well-being
- Frontiers in Psychology, A Meta-Analysis of the Effects of Mental Contrasting With Implementation Intentions on Goal Attainment
- Journal of Personality and Social Psychology, Goal striving, need satisfaction, and longitudinal well-being: the self-concordance model