Ó rí ara rẹ̀ tí ó ń kọ ìfìwéránṣẹ́ ìkéde náà kí ó tó ṣe èyíkéyìí nínú iṣẹ́ náà. Kò tíì sí ìpínrọ̀ kan nínú iṣẹ́ gan-an, síbẹ̀ ìlà méjì àkọ́kọ́ nínú ìkéde náà ti dára. Ó jókòó lé e fún ìṣẹ́jú kan, nítorí pé ìsọfúnni tó wúlò gan-an ni nípa ètò kan tí inú rẹ̀ ti ń dùn sí fún oṣù kan.
Kì í ṣe àbùkù ìwà. Fífẹ́ kí ènìyàn rí ohun tí o kọ́ jẹ́ ohun àdánidá, ó sì ń mú èso jáde lọ́pọ̀ ìgbà, ẹni tí kò sì ní ìfẹ́ ìyìn rárá máa ń kọ́ nǹkan díẹ̀, ó sì máa ń pín in díẹ̀. Ṣùgbọ́n bí o bá fẹ́ lo ọdún márùn-ún lórí nǹkan kan, ó yẹ kí o mọ apá wo nínú ètò náà ni iṣẹ́ àti apá wo ni olùwò. Eré kan wà tí ó ya àwọn méjèèjì sọ́tọ̀ ní nǹkan bí ìṣẹ́jú mẹ́wàá, ọwọ̀n méjì àti kàlẹ́ndà ọ̀sẹ̀ tó kọjá ni ó ń lò, kì í ṣe ìwádìí ọkàn tí kò ní ìpin.
Báwo ni mo ṣe lè mọ ohun tí ó níye lórí lójú mi ní tòótọ́, kì í ṣe ohun tí mo sọ pé ó níye lórí?
Wo ohun tí o ti ṣe ní ọ̀sẹ̀ tó kọjá, kì í ṣe ohun tí o gbèrò láti ṣe lọ́dún tó ń bọ̀. Lẹ́yìn náà bi ara rẹ nípa nǹkan kọ̀ọ̀kan pé ta ni ó gbọ́ nípa rẹ̀, kí o sì wo èyí tí ó yè nígbà tí ìdáhùn òtítọ́ jẹ́ pé kò sí ẹnìkan.
Ìpinnu ọkàn kì í ṣe àpẹẹrẹ tó dára. Ẹ̀dà rẹ tí ó sinmi, tí kò sí nínú ìdààmú, tí ó sì ń fojú inú wo àwọn àjèjì tí ń yìn ín ni ó ń kọ wọ́n. Ọ̀sẹ̀ tó kọjá jẹ́ àpẹẹrẹ gidi, tí a mú nínú ipò gidi, pẹ̀lú àárẹ̀ gidi nínú rẹ̀. Nítorí náà ṣí kàlẹ́ndà rẹ, kí o sì kọ sínú ọwọ̀n kìíní, gbogbo ohun tí o ṣe tí kò sí ẹni tí ó ní ọ láti ṣe: ohun tí o kà, ohun tí o tún ṣe tí kì í ṣe tìrẹ, wákàtí tí o lò lórí ìṣòro ẹlòmíràn, iṣẹ́ ẹ̀gbẹ́ rẹ, àkọsílẹ̀ àfikún, ìfìwéránṣẹ́ náà.
Fi kún àwọn nǹkan tí o yàn fúnra rẹ. Nǹkan mẹ́wàá sí mẹ́ẹ̀ẹ́dógún jẹ́ àtòjọ tó dára. Má ṣe ṣàtúnṣe rẹ̀ kí ó lè rí dáradára, nítorí ẹ̀dà tí ń yin ni gan-an ni ohun tí eré yìí wà láti mú kúrò.
Kí ni ó lọ sínú ọwọ̀n kejì?
Orúkọ, kì í ṣe ẹ̀ka. Kọ àwọn ènìyàn gidi tí wọ́n mọ̀ pé o ṣe é, lẹ́yìn náà fi àmì sí ìlà kọ̀ọ̀kan pé ṣé ìwọ ìbá ṣì ṣe é bí àtòjọ yẹn bá ṣófo.
Ibí ni eré náà ti dẹ́kun jíjẹ́ ohun ìtura tí ó sì bẹ̀rẹ̀ sí wúlò. “Ẹgbẹ́ náà” kì í ṣe orúkọ. “LinkedIn” kì í ṣe orúkọ. Kọ Marcus, ọ̀gá rẹ, ẹ̀gbọ́n rẹ obìnrin, ènìyàn mẹ́rin tí ó wà nínú ikanni náà. Ìlà kan á ní orúkọ mẹ́fà, ìlà kan kò sì ní ọ̀kan, àwọn tí kò ní ọ̀kan sì ni gbogbo àpilẹ̀kọ yìí ń sọ̀rọ̀ nípa rẹ̀.
Dan Ariely, Anat Bracha àti Stephan Meier ròyìn nínú American Economic Review pé àwọn ènìyàn ṣe rere sí i nígbà tí àwọn ẹlòmíràn rí ohun tí wọ́n ń fúnni, àti pé sísan owó fún ènìyàn láti ṣe rere gbé ẹ̀dà ìkọ̀kọ̀ sókè jù ti gbangba lọ. Nígbà tí olùwò bá wà, olùwò ti ń san owó náà. Ìtàn ìtìjú nípa ẹ̀dá ènìyàn kọ́ ni ìyẹn. Ìdíwọ̀n ni tí o lè mú lórí ìgbésí ayé tìrẹ ní ìṣẹ́jú mẹ́wàá, ó sì sọ èwo nínú àwọn ìlérí rẹ ni ó ń gbé ẹrù dúró.
Kí ni bí ó bá jẹ́ pé ó fẹ́rẹ̀ẹ́ jẹ́ gbogbo rẹ̀ ló kú nínú ọwọ̀n kejì?
Ìyẹn ni èsì tó wọ́pọ̀, kì í sì í ṣe ìdájọ́ lórí ìwà rẹ. Ó fẹ́rẹ̀ẹ́ jẹ́ gbogbo wa ni a ń sáré ní apá kan lórí kí wọ́n rí wa, ète eré náà sì ni láti wá ọ̀kan tàbí méjì tí kò rí bẹ́ẹ̀.
Iṣẹ́ púpọ̀ jùlọ wà nítòótọ́ fún kí àwọn ẹlòmíràn rí i. Ìyẹn ni ohun tí iṣẹ́ jẹ́: o kọ́ nǹkan kan, ẹnì kan kíyèsí i, wọ́n san owó fún ọ tàbí wọ́n gbé ọ ga tàbí wọ́n gbà ọ́ síṣẹ́ ní ìgbà tó ń bọ̀. Ọwọ̀n kejì tí ó kún fún orúkọ jẹ́ àmì pé o ní iṣẹ́ tí o sì ní ìbágbépọ̀, kì í ṣe àmì pé o ṣófo. Ohun tí ò ń wá ni ìwọ̀nba tó kù, ìlà méjì tàbí mẹ́ta tí ìwọ ìbá ti ṣe nínú ilé tí kò sí ẹnìkan, nítorí ìlà wọ̀nyẹn nìkan ni yóò ṣì ń sáré ní oṣù tí gbogbo nǹkan bá le, tí kò sì sí ẹni tí ń pàtẹ́wọ́.
Bí ohun tí ó kù bá jẹ́ òdo pátápátá, má ṣe parí èrò ńlá kankan. Ṣe é padà lórí ọ̀sẹ̀ mìíràn, kí o sì fi nǹkan kan tí kò sí ẹni tí yóò rí kún ọ̀sẹ̀ tó ń bọ̀ láti wo ohun tí yóò ṣẹlẹ̀.
Ṣé fífẹ́ olùwò sọ mí di ẹlẹ́tàn?
Bẹ́ẹ̀ kọ́. Ìyìn jẹ́ ohun ìṣírí gidi tí ó sì wúlò, ìwádìí náà sì fani mọ́ra ju ẹ̀dà ìwàásù ìbéèrè yìí lọ.
Edward Deci, Richard Koestner àti Richard Ryan ṣàyẹ̀wò àdánwò 128 nínú Psychological Bulletin, wọ́n sì rí i pé àwọn èrè tí a fi ọwọ́ mú tí a fún ènìyàn fún ṣíṣe iṣẹ́ kan máa ń dín ìfẹ́ inú wọn kù sí iṣẹ́ náà, nígbà tí ìyìn ẹnu sì máa ń gbé e sókè. Gbígbọ́ pé iṣẹ́ rẹ dára jẹ́ epo. Gbígba owó fún ohun kọ̀ọ̀kan máa ń sọ ohun tí o fẹ́ ṣe di ohun tí ò ń ṣe fún owó. Ìlànà ìpinnu ara ẹni, ẹ̀kọ́ ńlá tí Ryan àti Deci kọ́ yíká àwọn èsì wọ̀nyẹn, gbà pé ìṣírí tí ó pẹ́ ni èyí tí ó bá òmìnira àti agbára ìmọ̀ rìn.
Ìyẹn ni kókó rẹ̀. O lè fẹ́ olùwò. Ohun tí o fẹ́ ni pé kí o kéré tán kí ohun kan wà nínú iṣẹ́ ayé rẹ tí ìpàtẹ́wọ́ kò san owó rẹ̀, nítorí ìyẹn ni ohun tí yóò ṣì ń lọ ní oṣù mẹ́ta tí ìpàtẹ́wọ́ bá dákẹ́.
Èwo nínú àwọn tí ó yè ni kí n kọ́kọ́ ṣe?
Èyí tó kéré jùlọ, ní ọ̀sẹ̀ yìí, ní ìwọ̀n tí o lè parí gan-an. Ẹ̀dà wákàtí méjì tí o ṣe ní àárọ̀ Saturday sọ fún ọ ju ẹ̀dà ọdún márùn-ún tí ò ń ṣàpèjúwe rẹ̀ lórí oúnjẹ alẹ́ lọ.
Ọ̀nà ìṣubú kan wà níbí tí ó yẹ kí a dárúkọ. Àwọn ènìyàn a parí eré yìí, wọ́n á rí ohun tí wọn ìbá ṣe láìsí olùwò, wọ́n á sì tẹ̀ síwájú láti gbé e sókè di ètò tí ó nílò ìsinmi iṣẹ́ ọdún kan, alábàáṣiṣẹ́pọ̀, àti ìlú tuntun. Ètò náà kò sì ní bẹ̀rẹ̀ láé, wọ́n á sì kà eré náà sí ohun tó fani mọ́ra dípò ohun tí a ṣe. Ṣe ìdàkejì. Mú ohun tí ó yè, kí o sì gé e kù títí yóò fi bá ọ̀sẹ̀ ìsinmi kan mu, lẹ́yìn náà ṣe é ẹ̀ẹ̀kan, láìkéde rẹ̀. Bí ó bá ṣì fani mọ́ra ní Saturday kejì, ó jẹ́ gidi, o sì lè bẹ̀rẹ̀ sí fún un ní ààyè tó tọ́ nínú kàlẹ́ndà rẹ.
Lẹ́yìn náà ṣe gbogbo rẹ̀ padà ní oṣù mẹ́ta. Kì í ṣe ìṣípayá ẹ̀ẹ̀kan ṣoṣo, ohun èlò ìdíwọ̀n ni, ohun èlò ìdíwọ̀n sì wà fún dídiwọ̀n léraléra.
Ohun tí kò ní gba ìfìwéránṣẹ́ láé
Nǹkan kan wà tí ó kọjá ọwọ̀n kejì láìsí ìjàkadì, ó sì yẹ kí o gbìyànjú rẹ̀ kí o tó pinnu bóyá o fọkàn tán èyíkéyìí nínú èyí. Gbé ẹnì kan lárugẹ tí kò béèrè rẹ̀. Sọ orúkọ rẹ̀ nínú yàrá tí kò sí, fún ohun tí kò mọ̀ pé ó ń ṣẹlẹ̀, kí o má sì sọ fún ẹnìkan, títí kan òun fúnra rẹ̀.
Kò sí ohun tí ó kójọ. Kò sí ìfìwéránṣẹ́, kò sí ìdáhùn, kò sí ọpẹ́, kò sí ìlà kan lórí ìwádìí iṣẹ́. Nínú nǹkan bí ìṣẹ́jú àáyá mẹ́rin tí o bá ti pinnu láti ṣe é, ìwọ yóò mọ̀ bóyá ohun tí o sọ pé ó níye lórí lójú rẹ lè yè láìsí olùwò, ìwọ yóò sì mọ̀ ọ́n ní iye gbólóhùn kan péré. Òun ni àyẹ̀wò òtítọ́ tí ó rọrùn jùlọ lórí ojú ewé yìí, òun sì nìkan ni ó tún jẹ́ oore fún ẹlòmíràn.
O kò ní láti di ènìyàn tí ó dákẹ́ tàbí tí ó kéré kí o tó lè kọjá rẹ̀. Ète mímọ ohun tí ìwọ yóò kọ́ láìsí olùwò kì í ṣe kí o dẹ́kun fífẹ́ ìyìn. Ète rẹ̀ ni kí ó dájú pé ó kéré tán ẹ̀rọ kan lára àwọn ẹ̀rọ tí ń gbé ọ ń bá a lọ ní ọjọ́ tí kò sí ẹni tí ń wò ọ́, nítorí ẹni tí ó ní ẹ̀rọ méjì lè tì síwájú lókun, ó sì lè lọ jìnnà ju ẹni tí ó ní ọ̀kan lọ.
Àwọn Orísun
- American Economic Review, Doing Good or Doing Well? Image Motivation and Monetary Incentives in Behaving Prosocially
- Psychological Bulletin, A meta-analytic review of experiments examining the effects of extrinsic rewards on intrinsic motivation
- Self-Determination Theory, Self-Determination Theory and the Facilitation of Intrinsic Motivation, Social Development, and Well-Being